Ahhoz, hogy egy közintézmény megfelelően működjön, a munkáltatónak rendkívül sok, egymástól független munkaterületre is koncentrálnia kell. Ilyen – és talán az egyik legfontosabb – terület a közétkeztetés, amelynél nélkülözhetetlen a szakképzett élelmezésvezető. Ezzel minden munkáltató tisztában van, az élelmezésvezetők bérezése azonban sokszor gondot jelent. Ritka ugyanis az olyan munkakör, amelyet többféle végzettséggel is be lehet tölteni. Az élelmezésvezető pozíciója viszont pont ilyen.
Az élelmezésvezető képzés című cikkünkben részletesen is foglalkozunk a témával, valamint a szakképzési lehetőségekkel. Fontos tehát, hogy a munkáltatók tisztában legyenek az élelmezésvezetők fizetési besorolásával és ennek értelmében az élelmezésvezetőre is vonatkozó közalkalmazotti bértáblával.
Élelmezésvezető bértábla
Az élelmezésvezető közalkalmazott, így rá is a közalkalmazotti bértáblában feltüntetett kategóriák vonatkoznak.
A közalkalmazotti fizetés azonban több mindentől függ, ennek megfelelően a munkáltatók különböző szorzókkal dolgoznak a pontos fizetés megállapítása érdekében. Az élelmezésvezető bére tehát függ
- a szakmai végzettség szintjétől,
- a munkaviszonyban eltöltött évei számától,
- az egyéb, munkakörébe beszámítható végzettségétől (pl. nyelvvizsga),
- illetve a béren kívüli juttatások mennyiségétől (cafeteria).
A bértáblában található alapfizetések azonban a fentiek értelmében még nem a végleges bérek. A megfelelő illetmények, illetve a szociális ágazatban nyújtott egyéb juttatások mind – mind növelik a fizetéseket.
Az sem mindegy, hogy az esetlegesen plusz végzettségek figyelembe vehetők-e a munkakörök betöltésénél. Az élelmezésvezető esetében azonban a legfontosabb, hogy a szakmai végzettsége felső középfokú szakképesítés vagy felsőoktatási diploma. Mert – ahogy erre a cikk elején utaltunk – az élelmezésvezető munkakör mind OKJ végzettséggel, mind diplomás szakemberként betölthető.
Az élelmezésvezető besorolása
Amennyiben az élelmezésvezető OKJ képzésen szerezte meg felső középfokú szakképesítését, a közalkalmazotti bértábla D fizetési kategóriája vonatkozik rá. A vonatkozó előírás szerint
„D” fizetési osztályba kell sorolni valamennyi, a középiskola utolsó évfolyama elvégzéséhez és 1975 előtti képzésben szerzett oklevélhez kötött munkakört; a 4+1 képzési idejű technikusi oklevéllel, bizonyítvánnyal betölthető munkakört; az érettségi után szerzett szakképesítéshez kötött munkakört (pl. laboratóriumi asszisztens, röntgenasszisztens, gyógyszertári asszisztens, szociális gondozó); az érettségivel együtt szerzett képesítésre épülő, szakképesítést igénylő munkakört (az ún. elsőfokú szakosító képzéshez – pl. felnőtt szakápoló, gyermekápoló, körzeti ápoló, szülésznő – kötött munkakört); a szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakört;”
Amennyiben a munkavállaló már több éve a szakmában van, és élelmezésvezetőként dolgozik, figyelembe kell venni az ebben a munkaviszonyban eltöltött évei számát. Az időre vonatkozó adatokat a bértábla első oszlopában találjuk. Ezen faktorokon túlmenően már az adott munkáltató dönti el, hogy milyen juttatásokkal egészíti ki munkavállalói bérezését.
Ha dietetikus látja el a közintézmény élelmezésvezetői feladatait, szakmai végzettsége miatt az F fizetési kategóriába sorolandó. Dietetikus-élelmezésvezetőként ugyanis a felsőfokú végzettséggel rendelkezők ide tartoznak. Ahogy a vonatkozó rendelet írja,
„F” fizetési osztályba kell sorolni a főiskolai végzettség és szakképzettség feltételhez kötött munkakört, amely egyetemi vagy főiskolai végzettséggel is betölthető (gyógytornász, konduktor, logopédus stb.). Ezen munkaköri csoportba kell besorolni – a Kjt. 63. § (1) bekezdésére figyelemmel – a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező szakápolót, a gondozót, az egészségügyi statisztikust, az élelmezésvezetőt, a vezetői megbízás nélküli főápoló/nőt, főnővért, klinikai, osztályos, részlegfelelős főnővért/főmadámot/, főműtős/nőt, a szociális ügyintézőt, a szolgálatvezetőt, védőnőt.”